Mende Tamás

Eddigi kutatás - fejlesztési tevékenységeid

Az anyagtudomány kezében az egyik legrégibb, de a mai napig az egyik leghasznosabb eszköz az ún. egyensúlyi fázisdiagram, hiszen a felhasználandó anyagok szerkezetében hőmérséklet és koncentráció változás hatására bekövetkezendő átalakulások ismerete elengedhetetlen a tervezés-fejlesztés folyamatában. Egyensúlyi fázisdiagramok a korai időkben főként grafikus formában álltak az ipar és a kutatók rendelkezésére, azonban az 1970-es évektől kezdődően –a számítástechnika fejlődésével párhuzamosan– megjelentek, majd rohamosan fejlődni kezdtek a termodinamikai alapokkal rendelkező fázisdiagram számítási módszerek. A fázisdiagram számító algoritmusok és szoftverek szerepe nagyon hangsúlyos az ipari és kutatás-fejlesztési alkalmazásokban, mert ezeket a szoftvereket, vagy az általuk előállított kellően részletes és pontos adatbázisokat akár szimulációs programokba, akár a mindennapi termelésbe (folyamat-szabályozás, ellenőrzés) beépítve jelentős előnyökre lehet szert tenni.

Az ESTPHAD (Estimation of Phase Diagrams) egyensúlyi fázisdiagram számítási módszer alkalmazásába, fejlesztésébe 2002-ben, másodéves kohómérnök hallgatóként kapcsolódtam be Dr. Roósz András akadémikus vezetésével. Hallgatóként három évben is (2002, 2003, 2004) részt vettem a Kar TDK konferenciáin (rendre 1. helyezett lettem), OTDK-n 2003-ban 3., 2005-ben 1. helyezést (plusz legjobb előadásért járó különdíj) értem el. Az Anyagtudományi Intézet MICAST, TÁMOP, illetve OTKA kutatási projektjeiben vettem részt. Az ESTPHAD módszerben kidolgozott fontosabb eredményeim: a teljes Cu-Sn fázisdiagram feldolgozása, szilárdfázisú átalakulások görbéinek leírásával együtt; különböző típusú likviduszgörbék, illetve szétválási görbe során felmerülő problémák megoldása; négyalkotós oxidrendszerben végzett számítások; kétalkotós rendszerek megfelelő pontosságú feldolgozásának adatigény meghatározása; nonvariáns pontok nagypontosságú számítása két-, három- és négyalkotós rendszerek esetén. Eredményeimből diplomamunkát (kiváló minősítésű oklevél) és PhD értekezést írtam, melyet 100%-os eredménnyel, „summa cum laude” védtem meg.

Egyéb, nem ESTPHAD módszerrel kapcsolatos kutatómunkákban való részvétel: „Rézötvözetek Jominy próbájának hőkezelése”, „Nagy magnéziumtartalmú alakítható alumínium ötvözetek gyártástechnológiájának fejlesztése kutatómunka keretében mechanikai tulajdonságok vizsgálata”. TDK-zó, majd BSc szakdolgozatot, MSc diplomamunkát író hallgatóval (nyomásos és gravitációs) öntészeti alumínium ötvözetekkel kapcsolatos kutatásokban vettem részt.

Eddigi publikációid

ESTPHAD módszerrel kapcsolatos: 26 db, nem az ESTPHAD módszerrel kapcsolatos: 10 db publikáció

ESTPHAD módszerrel kapcsolatos: 34 db, nem az ESTPHAD módszerrel kapcsolatos: 10 db konferencia előadás

Fontosabb publikációk:

1.              Mende Tamás, Roósz András: A Cu-Sn ötvözetrendszer egyensúlyi fázisdiagramjának közelítő számítása ESTPHAD módszerrel, VIII. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, (2003) pp. 263-266.

2.              Roósz András, Mende Tamás: Oxidkerámiák egyensúlyi diagramjának közelítő számítása, Kerámia- és Szilikátipari Kutatások és Mérnökképzés a Miskolci Egyetemen, Miskolc, (2003) pp. 54-60.

3.              Mende Tamás, Roósz András: Az ESTPHAD fázisdiagram számítási módszer alkalmazása a MgO-Al2O3-CaO rendszer esetén, X. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, (2005) pp. 223-226.

4.              Mende Tamás, Roósz András: A MgO-Al2O3-CaO fázisdiagram CaO-ban dús sarkának számítása ESTPHAD módszerrel, XI. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, (2006) pp. 251-254.

5.              Mende Tamás, Roósz András: A CaO-Al2O3 fázisdiagram mért adatainak feldolgozása ESTPHAD módszerrel, IX. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), Kolozsvár,(2007) pp. 109-112.

6.              Mende Tamás, Roósz András: Calculation of the liquidus curves of CaO-Al2O3 phase diagram by ESTPHAD method, Materials Science Forum Vol. 589 (2008) pp. 323-328

7.              Mende Tamás, Roósz András: A CaO-Al2O3 fázisdiagram likvidusz görbéinek számítása ESTPHAD módszerrel, Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat, 141. évf. 5. sz. (2008) pp. 35-37.

8.              Tamás Mende, András Roósz: Calculation of the immiscibility gap by ESTPHAD method, Materials Science Forum, Vol. 659 (2010) pp. 423-428.

9.              Mende Tamás, Roósz András: Egyensúlyi fázisdiagramok nonvariáns pontjainak nagy pontosságú számítása ESTPHAD módszerrel, Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat, 144. évf. 3. sz. (2011) pp. 47-50.

10.          Mende Tamás, Roósz András: A mérési adatok szerepe az ESTPHAD fázisdiagram számítási módszerben, Gyergyószentmiklós, Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, (2011) pp. 100-104.

11.          Mende Tamás, Roósz András: A mérési adatok szerepe az ESTPHAD fázisdiagram számítási módszerben, Anyagmérnöki Tudományok, Miskolc, 36/1. kötet (2011) pp. 123-130.

12.          Kőrösy Gergely, Mende Tamás, Roósz András: Al-Fe-Si ötvözetrendszer alumíniumban gazdag sarkának feldolgozása ESTPHAD módszerrel, XXVI. microCAD International Scientific Conference, University of Miskolc, 2012. 03.29-30. ISBN: 978-963-661-773-8. (2012) pp. 1-6.

13.          Kőrösy Gergely, Mende Tamás, Roósz András: Al-Fe-Si ötvözetrendszer alumíniumban gazdag sarkának feldolgozása ESTPHAD módszerrel, Anyagmérnöki tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012) pp. 249-256.

14.          Tamás Mende, András Roósz: Accurate calculation of the non-variant points of equilibrium phase diagrams by using the ESTPHAD method, Materials Science Forum, Vol. 729 (2013) pp. 448-454.

15.          Tokár Monika, Mende Tamás: Nyomásos öntvények szövetszerkezetének vizsgálata, Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat, 141. évf. 3. sz. (2008), pp. 35-38.

16.          Tokár Monika, Rick Tamás, Dúl Jenő, Mende Tamás: Olvadékkezelési eljárások nyomásos alumínium öntvények esetén, XII. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, (2010) pp. 98-102.

17.          Monika Tokár, Tamás Mende: Investigation of the Applicability of the Thermo Photo Analysing Method in Die Casting Technology, Materials Science Forum, Vol. 659 (2010) pp. 523-528.

18.          Tokár Monika, Tamás Mende: Vastagfalú nyomásos öntvények inhomogenitásának vizsgálata számítógépes képelemzéssel, Gyergyószentmiklós, XIII. Bányászati, Kohászati és Földtani Konferencia, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, (2011), pp. 125-128.

19.          Monika Tokár, Jenő Dúl, Tamás Mende: Study of the Inhomogeneous Parts of Thick-Wall High Pressure Die Castings by Computer Image Analysis, 8th International PhD Conference, Brno (Csehország), 2011.07.06-08., (2011) pp. 1-7. (CD)

20.          Monika Tokár, Jenő Dúl, Tamás Mende: Study of the Inhomogeneous Parts of Thick-Wall High Pressure Die Castings by Computer Image Analysis, International Foundry Research 64-Giessereiforschung, (2012/2-June), pp. 20-25.

21.          Monika Tokár, Jenő Dúl, Tamás Mende: Investigation of the Pore Distribution Parts of Thick-Wall Castings by Computer Image Analysis, Anyagmérnöki Tudományok, Miskolc, 38. kötet. (2013) közlésre elfogadva

Melyek voltak az eddigi legeredményesebb kutatás-fejlesztési projektjeid

Az ESTPHAD módszer fejlesztése (2002 -   ).

Jelenleg milyen projekten/projekteken dolgozol

-          Főmunkaidőben az MTA-ME Anyagtudományi Kutatócsoportban ESTPHAD fázisdiagram számítási módszer továbbfejlesztésén dolgozom, háromalkotós rendszerekben megoszlási hányados számítása, illetve tiszta alkotótótól távolabb eső ternér szilárdoldatok likvidusz hőmérsékletének számítása. A megoszlási hányadost felhasználva és az olvadék összetételét ismerve a kristályosodó szilárd fázis összetétele számítható.

-          FORR-ÁSZ TÁMOP projekt keretében a Miskolci Egyetemen részmunkaidőben foglalkozom két- és háromalkotós forraszanyagok likvidusz hőmérsékletének számításával. A forrasztó anyagok tekintetében az egyik legfontosabb, és a piaci igényeket talán leginkább érdeklő tulajdonság (érthető gazdasági megfontolások alapján) a forrasztó anyagok likvidusz hőmérséklete, így a forraszanyagok tervezése során elengedhetetlenül fontos ezen hőmérséklet minél pontosabb ismerete.

Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj keretében sokalkotós gyakorlati Al-ötvözetek likvidusz hőmérsékletének számításával foglalkozom, valamint ugyanebben a témában (illetve sokalkotós rendszerekhez kapcsolódóan vas alapú ötvözetek likvidusz és A3 hőmérsékletének számítása témában) TDK dolgozatot készítő hallgatók témavezetője vagyok. A (például a Magyarországon kiemelkedő fontosságú autóiparnak jelentős volumenben magyarországi cégek által beszállított) gyakorlati alumínium ötvözetek általában nem kétalkotósak, hanem három-négy főbb alkotóból (2-3 % feletti koncentráció), és mellette további két-három-négy másodlagos ötvöző alkotóból (0-1 % közötti koncentrációban) állnak. Ezen alkotók a mechanikai tulajdonságok mellett (amik javítása, optimalizálása érdekében alkalmazzák őket) az ötvözet likvidusz hőmérsékletét is befolyásolják. Fontos feladat ezért a másodlagos ötvözők hatásának pontos ismerete és a módosult likvidusz hőmérséklet minél pontosabb közelítő számítása. A következő másfél évben remélhetőleg minél több alkotós rendszerekben tudom kellő pontossággal megállapítani a likvidusz hőmérsékletet leíró függvényeket. 

Milyen tudományágban fordulhatnak hozzád az érdeklődők

 fémtan

egyensúlyi fázisdiagramok

Milyen hazai és nemzetközi pályázatokban vettél részt (OTKA, ÚSZT, CIP, FP7 stb.)

Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj pályázaton nyertes pályázatom 2013. 06. 01. és 2014. 09. 30. között tart.