| Felsőoktatási Intézmény | Pécsi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika |
|---|
Magyarországon és a fejlett világban negatív irányú demográfiai változások figyelhetők meg, melyek időzített bombát jelentenek társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. A helyzet komoly feladat elé állítja a politikai döntéshozókat és a reprodukció valamennyi területének szakembereit is. A reprodukció endokrinológiája nagy fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben, melynek eredményeként nemcsak elméleti ismereteink bővültek, hanem a mindennapi klinikai gyakorlat számára is forradalmian új lehetőségek nyíltak meg. Az asszisztált reprodukciós módszerek egyre növekvő hatékonyságára, valamint a szülés körüli élettani és kórélettani folyamatok behatóbb megismerése eredményeként imponálóan javuló perinatális eredmények ellenére a mesterséges megtermékenyítési módszerek eredményessége nem haladja meg az élettani reprodukciós rátát, s messze elmarad az elméletileg lehetséges sikerességtől. A súlyos egyéni és társadalmi terhet jelentő fejlődési rendellenességek korai felismerésében és az ún. préimplantációs genetikában korábban nem ismert, új lehetőségek nyíltak meg, melyek hozzájárulhatnak egy egészségesebb társadalom megteremtéséhez. Ez utóbbi módszerrel kapcsolatosan megfogalmazott kritikák erősödése, továbbá a laboratóriumi diagnosztika módszereinek érzékenységében észlelt több nagyságrendbeli javulás felvetette egy, a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálatának szükségességét olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását, implantációs képességét és genetikai intaktságát mutathatják.
A projekt célja a mesterséges megtermékenyítési technikák hatásfokának jelentős emelése az embrió potenciális károsodása nélküli vizsgálatokkal. A PTE és konzorciumi partnere az új immunológiai biomarkerek azonosításával, ill. a mások által felvetett markerek hasznosságának saját rendszerükben történő vizsgálatával nem csupán az implantáció zavarainak megértéséhez juthatnak közelebb, de a remények szerint a klinikumban is hasznosítható diagnosztikus eszközökhöz juthatnak. A PTE és KE célja olyan immunológiai biomarkerek azonosítása, ill. az irodalomban leírt markerek olyan kombinációinak azonosítása, amelyek az egészséges embriót jellemzik, és előre jelezhetik a sikeres terhességet. A PTE és KE proteomikai és peptidomikai kutatásainak célja a megtermékenyítést, beágyazódást és az embrionáis fejlődést kísérő fehérjék és peptidek leírása, azok poszt-transzlációs és mennyiségi változásainak megismerése. A projekt során célunk olyan fehérjék és biomolekulák kimutatása, amelyek alapvetően befolyásolják a megtermékenyített petesejt beágyazódását és az egészséges intrauterin embrionális fejlődés elindulását.
Több külföldi szerző által is felvetett klinikai gyakorlati igény alapján merült fel az az alapkutatási cél, melynek lényege a fejlődő embrió anyagcseréjének közvetlen környezetét biztosító tápoldat vizsgálata, olyan markerek irányában, melyek az embrió viabilitását mutathatják. Ezen módszerek segítségével lehetővé válik az embrió minőségének vizsgálata anélkül, hogy magát az embriót bármilyen vizsgálatnak és ezáltal potenciális károsodásnak vetnék alá. Miután az embriók 2/3 a „nem marad meg”, szeretnék megtudni a veszteség okait. A fehérjék és a DNS vizsgálatok területén sikereket értek már el. A jövőbeni terveik között szerepel, egy olyan chip kifejlesztése aminek köszönhetően meg tudják majd mondani a rendellenességet, az életképességet, és a megtapadási képességet. Immunológiai területén még nincs igazán megfogható eredmény.
A kutatás alapját az adta, hogy a természetes és mesterséges megtermékenyítésből eredő sikeres terhességek és szülések aránya jelentősen nem tér el. Tehát az embrionális faktorok mellett nagy jelentőséggel bírnak az anyai oldal molekuláris változásai is. Kutatócsoportjuk nem csupán a tápoldatból kimutatható az embriók életképességére jellemző molekulákkal foglalkozik, hanem a méh fala és az embrió közötti kölcsönhatásokat is kutatják. Oly módon, hogy a mintákat, például a tápoldat kis részletét lézerelpárologtatásos tömegspektrometriához kapcsolt módszer segítségével vizsgálják. Ez a valóságban úgy néz ki, hogy felhelyezik a mintákat egy speciális mintatartó tálcára, majd beleteszik egy műszerbe és az ott lévő anyagokat ionizálás után detektálják. Ezzel az eljárással sikerült kimutatniuk néhány olyan fehérjét, amelyek összefüggésbe hozhatóak az embriók életképességével.
